Mick Fleetwood interjú: A Fleetwood Mac 50 éve

Mick Fleetwood diszlexiás iskolaelhagyóként és aspiráns dobosként érkezett a hatvanas évek Londonjába - és felfedezte a blues, a pia, a nők és a globális siker világát.
Ki gondolná, hogy Mick Fleetwood a rock’n’roll egyik főszereplője, itt, Hawaii - i otthonának szigeti nyugalmában, vagy a világjárvány által kikényszerített elszigeteltségben.
A Fleetwood Mac társalapítója és dobosa  beszél mesés bandájának törékeny élettörténetéről.

Peter Green 1967-ben meghívta, hogy alakítsa meg vele a Fleetwood Mac-et. 1968 februárjában került piacra az együttes első albuma, a Fleetwood Mac, és fél évre rá, augusztusban a második album, a Mr. Wonderful. Hamarosan megjelent két kislemez is, a „Black Magic Woman” és a „Need Your Love So Bad”. Peter Green egészségügyi okok miatt 1970-ben kilépett a zenekarból.
Mivel a gitáros, Jeremy Spencer is hamarosan kilépett, kialakult a Mac forgóajtós felállásának hagyománya.
Danny Kirwan gitáros olyan elveszett drágaköveken találta meg a hangját, mint az 1972-es Bare Trees, de ő is hamarosan elhagyta a bandát. Bob Welch 1971-1974 között játszott a Fleetwood Mac-ben és neki is köszönhető, hogy az együttes a blues-tól a country-rock felé fordult. Christine Perfect énekes-billentyűs-szerzővel – később férjhez ment John McVie basszusgitároshoz -, színesebb, választékosabb lett az együttes zenéje.
Welch-et Lindsey Buckingham váltotta, aki magával hozta barátnőjét és zenésztársát Stephanie Lynn „Stevie” Nicks-et.
Ezzel létrjött a maradandó felállás.

Aztán jött a mega-sztárság, az 1977-es Rumors album a 40 millió eladott példányszámával, dallamos rockjával, és amely Stevie Nicks és Lindsey Buckingham bukott kapcsolataiból, valamint a John és Christine McVie házaspár élettörténeteiből született.  
És bár az elmúlt évtizedben a "Rumours felállás" újra zenélt a színpadon, a sebek még mindig nyersek voltak; 
Buckinghamet 2018-ban menesztették, bár az okok attól függően különböznek, hogy kit kérdezel.

Mick Fleetwood legutóbb a Peter Green emlékére rendezett all-star tribute koncerten, a COVID járvány előtt néhány nappal, a londoni Palladiumon lépett fel. 
Jó pillanatnak tűnik elmélkedésre Fleetwood 73 évéről és a Fleetwood Mac 50 évéről.

Hogyan kerültek az életedbe a dobok?

Azt hiszem, a szüleim boldogok voltak, hogy csinálok valami értelmeset, mivelhogy teljesen és tökéletesen haszontalan voltam az iskolában. A padláson tanultam dobolni, Cliff Richard és Buddy Holly lemezekre. Tizenöt éves koromban hagytam ott az iskolát. A  szüleim csodálatosak voltak, az áldásukkal mentem Londonba, vicces kis dobkészlettel és azzal az álommal, hogy dobos legyek. Nem gondoltam, hogy ezt egyáltalán meg tudom csinálni. És amikor odaértem, olyan boldog voltam, mint egy disznó.

Londonban különféle zenekarokkal játszottál. Emlékszel az első találkozásodra Peter Green-el, és ez hogyan változtatta meg a pályádat?

Mindannyian egy együttesben voltunk, Peter B’s Looners néven. Peter Barden, áldja meg az Isten, kopogtatott a nővérem ajtaján, mert hallotta, hogy dobolok a garázsban. Szóval megkaptam az első lehetőséget. Soha nem játszottam még zenekarban, soha.
Nem volt gitárosunk. Greeny (Peter Green) egy ideje pengetett a John Mayall’s Bluesbreakers- ben amikor Eric Clapton Észak-Afrikába ment. De Eric visszatért és igényt tartott a helyére. És ezen a ponton, ekkor lépett be Peter ebbe a kis próbaterembe az East End-en.

Hogyan lett végül nálatok Peter Green gitáros?

Nos, tartozom egy beismerő vallomással, ez a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem. Kipróbáltunk már pár gitárost. De hallottunk Greenyről. Les Paul-jával kis barna tokban sétált be, szinte olyan volt, mint egy cselló tok. Emlékszem, hogy Peter Bardensnek azt mondtam: "Nem hiszem, hogy elég jó. Folyton ugyanazt játssza". Természetesen amit hallottam, az Peter játékának egyszerűsége volt. De elkedvetlenedtem, és arra gondoltam: "Képes lesz megtanulni a dalokat három nap alatt?"
Peter Bardens nagy becsületére legyen mondva, így szólt: „Mick, tévedsz. Ennek a srácnak stílusa és hangja van, és pokolian menő." Természetesen Greeny megszerezte a melót. És én nem győztem lépést tartani vele a következő pár hétben. Végül tátott szájjal figyeltem és így szóltam "ez igen baszki"
A történet iróniája, hogy ma én vagyok Peter Green legerősebb szószólója. Szóval hála Istennek, hogy asztalra csaptak és azt mondták, hogy álljon be hozzánk.

Te, Peter és John McVie együtt voltatok a John Mayall Bluesbreakers-ben. 

Igen. Ott játszott Aynsley Dunbar, egy hihetetlen dobos, technikailag meghökkentő. Tehát amikor Greeny azt mondta, hogy engem akar a Bluesbreakers-be, akkor elképedtem: "Hogy érted? Én ezt nem tudom így megcsínálni". De Greeny azt mondta: "Pontosan ezért akarunk téged - mert így nem tudod csinálni".
Peter Green-nek volt egy jól megszokott mondata, amelyet ma is használunk, főleg én és John. Azt szokta mondani: „A kevesebb több.” És ezt látta bennem.

Nem sokkal később Mayall kirúgott. Megérdemelten?

Ó, határozottan. Nem titok, hogy én és John McVie túl sokat ittunk. Párszor kirúgták a fegyelmezetlensége miatt. De mivel jó basszusgitáros, John Mayall mindig visszavette.
Mayall szigorú srác volt. Emlékszem, hogy a régi Tranny furgon hátsó részében feküdtem. Tudtam, hogy túl sokat ittam. Nagyon részeg voltam, és arra gondoltam: "Biztosan vége". És természetesen ez volt a helyzet. Tehát nem voltam sokáig John Mayallal.

Jeremy Spencer gitárral csatlakozott a Fleetwood Mac 1968-as saját nevű debütálásához. Mit érzel most az úgynevezett Dog And Dustbin albummal kapcsolatban?

Ó, imádom. Olyanok voltunk, mint a dagonyázó disznók, azt tettük, amit akartunk. Peter annyira önzetlen volt. Nem akart Jeff Beck, Eric Clapton vagy Jimmy Page lenni. Elképesztő gitárosok egész sorát ismerem, és Peter is ezek közé tartozott. De nem akart a szupersztár fiúk közé tartozni. Gondoljunk csak bele, hogy Peter átadta Jeremynek az első albumot. Peter szeretett csak hátradőlni, és játszani.

Mikor jutott eszedbe először, hogy Peter-nek problémái vannak?

Nos, nem hiszem, hogy bármit is tehettünk volna. Mire felfogtuk rohadt késő volt. Utólag sem tudom, hogyan segíthettünk volna rajta.
Amerikai turnén voltunk, és azt mondta: "Minden pénzt vissza kell adnunk." Természetesen nem tudtuk, hogy akkor kezdődik a betegsége. És megtagadta magát. Elutasította, amit tett. Azt mondta, hogy lopott mindent, amit valaha készített. Ez természetesen hülyeség. De aztán nagyon beteg lett. Nem értettük mi történik, hogy lehet ez? Különösen én. Nagyon felelősségteljesen távozott. Nem dobott el minket.
Azt hiszem, nem volt felkészülve, hogy ilyen hatalmas entitás legyen. És akkor a drogok... Egy ember volt, akinek semmi szüksége nem volt erre a szarra. Egyébként olyan érzékeny volt.

A dolgok 1973-ban megint megromlottak, amikor lemondtál egy amerikai turnét, miután kiderült, hogy feleséged, Jenny viszonyt folytatott a Mac gitárosával, Bob Westonnal. Mennyire volt fájdalmas?

Mindenkinek fájdalmas volt, biztos vagyok benne. De felelősséget kell vállalnod. Nem is árulásnak tekintem. Sok ilyen dolog, ami történt velünk, azért történt, mert nem voltunk felkészülve. Nem voltam felkészülve arra, hogy tudjam, hogy Peter bajban van. Nem voltam felkészülve arra, hogy azt gondoljam: "Túlságosan jól érzed magad, és nem figyelsz a családodra." 
Én és Jenny újra összejöttünk. Folytathattuk.

Mit gondolsz, miért volt olyan hihetetlen zenei kémiája, de olyan szörnyű személyes problémái a Rumours felállásnak?

Sok éven át viszonylag rendben volt, minden hullámvölgyével együtt. De négy emberünk volt, akik nagyon érintettek voltak. John és Chris házasok voltak. Stevie és Lindsey is, igen. És ennek az útnak a nyomása, amelyet idáig megtettünk, kibontakoztak.
Azt hiszem, ha a Fleetwood Mac nem lenne, John és Chris valószínűleg nem szakítottak volna. De hihetetlen időket éltünk át, még akkor is, amikor mindenki szakított. Lindsey azt mondaná, hogy egyikünknek sem volt alkalma meggyászolni a szakítást. Ami nagyon igaz volt. 
De zeneileg mindenki hűséges volt. Nem arról volt szó, hogy „Keressünk sok pénzt”. Valódi szenvedély volt, tudtuk, ami történt nem fogja lenullázni azt, amit létrehoztunk.

Mi volt a helyzet, amikor a Sausalito-i lemezgyárban Rumours-t készítettétek?

Nos, én és Jenny szakítottunk. A zenekar mind az öt tagja maga alatt volt. Érzelmileg, teljesen kivoltunk. 
De nem emlékszem, hogy minden sötét és fekete lett volna, vagy ilyesmi. Hidd el, rohadtul érzékeny vagyok, tudtam volna. A Warner Brothers felhívott. Olyanok voltunk nekik, mint az aranytojást tojó tyúk. Megkövültek. Azt mondtam nekik: "Nem, nem fogunk szakítani."
Mindig visszatértünk a stúdióba a következő nap. Ismét egyikünk sem volt felkészülve arra, hogy pszichoanalizálja a történteket. Azt hiszem, minél nagyobb volt a boldogtalanság érzelmileg, annál inkább mindenki a munkára koncentrált.

Aranyszabályod az volt, hogy soha ne bonyolódj kapcsolatba bandatársakkal. De Stevie-vel, megsértetted ezt a szabályt.

Nos, azt hiszem, mindannyian megtettük. Ezért állt elő John egy ilyen remek album címmel: "Rumors" (pletykák). Azt mondta: „Ez olyan, mint egy kibaszott szappanopera”.

Ugye alapvetően a saját kudarcot valló kapcsolataidról írtál?

Nem hiszem, hogy Lindsey csak a lemez megjelenése előtt énekelte a stúdióban a Go Your Own Way vokálját. Volt néhány más szó vagy valami.

Mire eljutottál az olyan lemezekhez, mint az 1987-es Tango In The Night, gondoltál arra, hogy a Fleetwood Mac túl messzire tért el Peter eredeti elképzelésétől?

Nem. Furcsa, ha papíron nézzük. De ez annyira fokozatos volt, hogy én és John nem éreztük, hogy elárultunk volna valamit.  Imádom az összes dolgot, amit csináltunk.
De ha tényleg sarokba szorítanál, és azt kérdeznéd: "Határozd meg az életutad - mi volt a legfontosabb számodra?" Akkor azt mondanám, hogy Peter Green-nel volt az az időszak. És ennek az az oka, hogy akkor tanultam meg ezt az egész szart.

Hagytad, hogy Bill Clinton a Mac Don’t Stop-t használja az 1993-as amerikai elnöki kampányában.

Nos, kérdezés nélkül használták. De tetszett nekünk, és nemzeti himnusz lett belőle. Még mindig az. De nem így terveztük. Egyáltalán semmi közünk nem volt hozzá. De nem akartuk végül beperelni őket, vagy ilyesmi. Elmentünk és a partiján játszottunk. A zenekar egyik tagja nem szavazott volna rá, de a többiek igen.

A Fleetwood Mac utolsó stúdióalbuma a 2003-as Say You Will volt. Miért nincs több?

Csak leálltunk. Christine elment. Ekkor egy működésképtelen banda lettünk volna. Lehet még egy album? Talán. Természetesen az a kívánságom, hogy legyen. Szerintem ez az időszak most érdekes. Mindenki a saját dolgát csinálja. Szóval nem tudom. 
Ha egyszer vége lesz, azt hiszem elmondhatom, hogy mindent jól csináltunk, és sok remek zenét hagytunk magunk mögött.
A  zenekar most működik. Nem oszlottunk fel. Van néhány hihetetlenül tehetséges ember. De az idő egyre csak fogy. Nem tudom, hogy John például akarja-e még csinálni. Néha azt mondja unatkozik..

Gondolod, hogy Lindsey-vel 2018-ban jobban lehetett volna kezelni a dolgokat, amikor el kellett hagynia a zenekart?

Kapcsolatban vagyok Lindsey-vel, nagyszerű beszélgetésünk volt, és megértette, hogy alapvetően mind Stevie, mind a maga dinamikája teljesen eltérő... egyszerűen nem volt így boldog a helyzet, és egyiküknek sem jó. Nem lehetett így folytatni. Csak annyi, hogy ebben gyógyíthatatlan érzelmi tartalom volt.
Egy biztos, hogy Lindsey Fleetwood Mac-el végzett munkája hibátlan volt, és beírta a nevét a banda történetébe. A maga módján, olyan, mint Peter Green, hihetetlenül tehetséges, hatalmas felkészültséggel.
Emellett mindenkinek megvolt a maga története. Nincs senki - rajtam és Johnon kívül -, aki hosszú évek óta ne hagyta volna el ezt az együttest. Lindsey tizenkét évre távozott - és visszatért. Mindannyian megcsinálták.

Miért volt annyira fontos számodra a Petert Green tribute koncert?

Nos, eljárt az idő, és úgy éreztem, hogy a Fleetwood Mac kezdeti időszaka a homályba vész. A zenekar nagyon megváltozott. A Stones esetében például, annak ellenére, hogy némi személyi változás történt, mégis megmaradt a Rolling Stones feeling és energia áll a zenekar mögött. 
Mi megváltoztunk. Azt is szerettem volna, ha az emberek tudják, hogy ezek a napok, a kezdeti időszak, valóban alakító idő voltak. Azt szerettem volna mondani: „Így kezdődött.”

Biztosan megrendítő volt a koncertfilmet tekintve, hogy Peter nem sokkal később, júliusban meghalt?

Igen. Peter nagyon hirtelen hunyt el, nem volt látható vagy sürgető egészségügyi probléma. Álmában elhunyt, nem volt beteg, vagy bármi más. Csak elment. Ami nagyon szomorú volt, de bizonyos értelemben tipikus Peter is. Egyáltalán nem volt egója. 
Tudta, hogy összeállítom a műsort. Azt mondta: "Ó, ez klassz."

Öreg hetvenesnek érzed magad?

Nem. És aggódom emiatt. A folyosón van egy tükör, és megnézem magam, és azt mondom: „Bassza meg”. Esküszöm Istennek, azt hiszem, harminckét éves vagyok. És gondolom, ez kissé aggodalomra adhat okot. Mert hetvenhárom vagyok.
Egészséges vagyok, lekopogom. De ez a szellemi és érzelmi részem. Több olyan embert ismerek, akik olyan korúaknak érzik magukat, mint a gyerekek. Én azt hiszem, közéjük tartozom.
Nem mindig. De fesztelenül beszélek tizennyolc vagy tizenkilenc évesekkel. Tehát azt hiszem, valami hibás széria vagyok, nagyon fiatal szívvel.

Milyen érzés, amikor visszatekintesz a Fleetwood Mac történetére?

Ez egy extrém történet. Még húsz órán át beszélgethetnénk, és nem fogynánk ki a storykból. Ha papírra vetnéd, azt mondanád, ez nem lehet igaz. 
Egészen rendkívüli. Elég egyedülálló egy ilyen zenekarról szóló történet, bonyolult kapcsolatokkal, nőkkel és tragédiákkal. 
De minden fordulat mellett rohadtul megérte. És a zene hangosan és tisztán beszél.

Rockhírock

  • 2021, május 9 -

    Az  Egyesült Államok kormánya évtizedeken át nyilvántartott egy dossziét a Cobain halálával kapcsolatos összeesküvés-elméletekről. Az alábbiakat tartalmazzák a most nyilvánosságra hozott dokumentumok

    Az elmúlt hónapban Kurt Cobain és a Nirvana újra a címlapokra került. Április 5-én volt Cobain halálának 27. évfordulója, piacra került egy anyag Cobain utolsó fotózásáról, és a Nirvana-t, mint együttest...

  • 2021, május 5 -

    Noddy Holder a 70-es évek egyik arca volt. A Slade frontembere ma őszintén beszél az akkori szép emlékeiről és a rossz dolgokról is.

    Bár Noddy Holder 1992-ben kilépett a Slade-ből, továbbra is ő a legnagyobb vonzereje. A  frontember egy olyan zenekar szinonimája, amely 1973-ban már olyan nagyhírű volt, mint a Beatles.

    Érdekes tehát, hogy az egyetlen dolog, amiről nem beszélünk a legvégéig, az a Cum On...

Égben lebegők

Ismét egy legendával lettünk szegényebbek. Elhunyt Papp Imre, Mityó, a Gemini együttes frontembere.
A hírt unokatestvére Iványi Gábor osztotta meg facebook oldalán

"Vándorlás a hosszú úton,
vándorlás, ameddig bírom...
Nem bírta tovább.
Tudatom mindenkivel, aki ismerte és szerette, hogy...

Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros – közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes.

A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál.

Dinnyés József 1948. augusztus 4-én született Szegeden. 1963-ban kezdett énekelni, 1966-ban alapító...

Brunner Győző a hatvanas években az egyik legnépszerűbb magyar beatzenekar, a Metro dobosaként lett ismert.
A zenekarban 1965-től játszott egészen az évtized végéig, majd külföldi vendéglátózás után a Radics Bélát, Som Lajost és Balázs Fecót is felvonultató szupergrupban, a Taurusban dobolt, melynek teljes neve Taurus EX-T 25 75 82 volt, és a zenekarvezető Brunner telefonszámát is tartalmazta. 
A rövid...