
Mielőtt Bon Scott az AC / DC sztárjává vált, a feltörekvő aussie Fraternity rock csapatban énekelt. A zenekar új box set- jének kiadását követően az akkori régi társai emlékeztek róla.
Évek óta Scott emlékezete általában beárnyékolja a Fraternity eredményeit. Az 1980 februárjában bekövetkezett tragikus halála után megjelent rengeteg nem hivatalos újrakiadást gyakran helytelenül írták jóvá a „Bon Scott’s Fraternity”- nek, az együttes az AC / DC történetének csupán egy lábjegyzete, akikkel Scott hírnévre és sikerre tesz szert az 1974-es csatlakozása után, az az AC / DC.
Ezt a történetet most kijavítják egy új, három CD-t tartalmazó box-set, a Cherry Reden található Seasons Of Change: „The Complete Recordings 1970-1974” -nek köszönhetően.
A Seasons Of Change nemcsak Bon Scott AC / DC előtti karrierjéről, hanem általában az ausztrál rockzenéről is lenyűgöző időszakot világít meg. A 60-as évek vége és a 70-es évek eleje olyan korszak, amelyet általában figyelmen kívül hagynak.
A Fraternity Sydney-ben alakult a 60-as évekbeli R&B popcsoport Levi Smith’s Clefs hamvaiból, Bon Scott az éppen feloszló The Valentines -ből csatlakozott.
„Ami nagyon nehéz volt, hogy John (John Bissett dobos) és én egyedül vittük a vocal-t és a játékot is” – emlékezik vissza Bruce Howe basszusgitáros. – Amikor Bon beállt, mint énekes, nyugodtnak éreztem magam.
A Fraternity-t olyan progi művészek befolyásolták, mint a King Crimson, ezért az első albumon, a Livestockban vannak prog-rock stílusú dalok” – magyarázza John Freeman alapítótag – De mások is hatással voltak ránk, például a Band; sok dalunk country/folk hangzású. Később új tagokkal bővítettünk – John Eyers szájharmonika és Sam See diagitár és zongora. Menedzserünk, Hamish Henry új felszerelést vásárolt a zenekarnak, amikor Adelaide-ba költöztünk, és ez megváltoztatta a zenekar soundját is.
1971 nagy év volt a Fraternity számára. Nemcsak a Livestock című debütáló albumuk jelent meg, hanem a Seasons Of Change kislemez nemzeti sláger is lett, és az év elején felléptek a Black Sabbath, Daddy Cool, Billy Thorpe And The Aztecs, a Company Caine és a Chain mellett a Myponga Pop Fesztiválon.
A Fraternity kitűnő évet zárt, megnyerve az országos Hoadley’s Battle Of The Sounds tehetségkutatót. A díj finanszírozta a Fraternity új albumát, és lehetőséget kínált az együttes számára, hogy ellátogasson az Egyesült Királyságba.
„Maradhattunk Ausztráliában, de megkockáztattuk és megpróbáltuk elérni azt, amiről minden ausztrál együttes álmodott – a tengerentúli sikert”- mondja Freeman. – „Nem értük el azt az eredményt, amelyről álmodtunk, mégis szívesen emlékezek vissza az angliai időre.”
Sam See, a Fraternity gitárosa és zongoristája a zenekar leghíresebb tagjáról, Bon Scottról emlékezik:
„Bármire felkészült Bon. Beceneve „Ronnie Roadtest” volt, keményen ivó, dohányzó, tősgyökeres rock’n’roll katona. Ez volt a imidzse. Ez igaz is rá, de ugyanakkor ő volt az a srác, aki reggel körbejárt, és megkérdezte, kérsz-e egy csésze teát. Valóban kedves haver volt. Csak véletlenül lett rocksztár. Nem voltak igényei. Egy tisztességes srác aki imádott bulizni.”
Bournemouth- ban együtt léptek fel a Staus Quo-val és a Geordie-val – itt botlottak az énekesbe, aki majd egyszer Scott-ot váltja a DC-ben: Brian Johnson-ba.
„Különös, nem igaz?” – mondja See mosolyogva. „Barátságos fickó volt. Kicsit fiatalabb, mint a többiek. Természetesen senki sem gondolt rá, csak évekkel később.”
Az Angliába költözés nyomása kezdte megterhelni az együttest. Bissett és See kilépett, a többiek röviden Fangra változtatták a nevüket annak reményében, hogy vonzóbbá váljanak a glam-rock tömeg számára. Nem működött, és mire a zenekar tagjai 1973-ban visszatértek Ausztráliába, a Fraternity gyakorlatilag megszűnt
Scott beszállt a Mount Lofty Rangersbe, majd kórházba került egy sorsdöntő motorkerékpár baleset után, amely végül oda vezetett, hogy megismerkedett az AC / DC-vel – Malcolm Young testvére George révén, akit még a Valentines-ből ismert.
„Bon nagyszerű cimbora volt, csak egy másik srác” – mosolyog Freeman. – Még mindig hiányzik nekünk.
