Skip to content
ROCKNEMZEDÉK

ROCKNEMZEDÉK

Rocklegendák, nemzedékek rockzenéje

  • KEZDŐLAP
  • ROCKLEGENDÁK
    • Magyar rocklegendák
    • Rocklegendák külföld A-I
    • Rocklegendák külföld J-Q
    • Rocklegendák külföld R-Z
  • DALSZÖVEG MAGYARUL
    • Dalszöveg magyarul A-F
    • Dalszöveg magyarul G-K
    • Dalszöveg magyarul L-O
    • Dalszöveg magyarul P-Y
  • TÖRTÉNET A DAL MÖGÖTT
  • CIKKEK
  • ROCKHÍROCK
  • KONCERTFILMEK
    • Magyar koncertfilmek
    • Külföldi koncertfilmek
  • Toggle search form

Az LGT Angliában

Posted on 2015.07.19.2026.10.20. By rocknemzedek Nincs hozzászólás Az LGT Angliában bejegyzéshez
MTI Fotó: Bara István

Great Western Express fesztivál 1972

Az angliai Lincoln mellett május 26-29. között megrendezett Great Western Express fesztivál az év egyik kiemelkedő zenei eseménye volt. A szigetországból és Amerikából 35 együttes lépett fel a fesztiválon. Többek között a Faces, Slade, Joe Cocker, Rory Gallagher, Beach Boys, Lindisfarne, Stone the Crows, Strawbs, Humble Pie, Sha na na, Heads hands and feets, Don McLean. A kontinenst három együttes képviselte volna, köztük a magyar LGT. A tervbe vett másik két kontinentális zenekar közül a német Rattles – mint ahogy az néha előfordul a zenekarokkal – átalakult, így már nem felelt meg a fesztivál követelményeinek. A holland Focust pedig félórás késése miatt a fesztivál szigorú „kormányzósága” nem engedte a színpadra. Az esemény átfogó képet adott a hetvenes évek korszerű populáris zenéjéről, amelyet egyre inkább a magas fokú, biztos hangszertudás, az igazi zenei értékek felmutatása, árnyalt, átélt megfogalmazás és rockos hangvétel jellemzett a korábbi, inkább hangerőre és külsődleges eszközökre épített hatás helyet. A kommentárok szerint a hetvenes évek popzenéjének „történelmi” állomása volt ez.

A Londonból Lincolnba vezető úton eső, szél, hátizsákos gyerekek, eső, szél, ázott ruhájú, ázott arcú mosolygós hátizsákos autóstoppos gyerekek. Visszaintenek a szereléssel dugig tömött piros mikrobuszunknak. A Great Western Express fesztivál színhelye egy, a kelet-angliai Lincoln melletti farm. Késő este van már, mire megérkezünk. Egy városnyi ember gyűlt már össze. Sátrak, kocsik, lakókocsik, ezrei sorakoznak, zenével telik meg az eső. A kedvesen erélyes őrök végül bebocsátanak a színpad mögötti, a közönség elől elzárt területre, nagy a boldogság, ahogy a háromnapos autóút után simán megérkeztünk és nem késtünk el. Megtudjuk, hogy másnap, szombat kora délután játszunk. Körbe járunk egy kicsit, lemegyünk az óriási, ponyvatetős színpad elé, már megy a program, piros, sárga, zöld fények ömlenek a deszkákra, átszínezve még a zenét is, amit Rory Gallagher játszik éppen.

Kétoldalt hatalmas mozivásznon nézzük fekete-fehérbe az arcát, ujjait, ahogyan lefogja a húrokat, hangoktól lezárt szemét, ahogy a két televíziós kamera többszörös életnagyságban vetíti. Arrébb villanyújság, két óriási reflektortorony, nyüzsgő emberek, a lábunk alatt zizegő szalma. A sár és eső ellen szórták a földre és ettől olyan az egész, mint egy északi ünnep. Csupa ezüst. Egy kívánságunk van még, hogy tisztuljon ki az ég. De nem teljesülhet minden, másnap szürke felhők alatt hordja ki a számtalan road-manager szerelésünket a színpadra. Presser az orgonáját helyezgeti, Laux számtalan dobjai egyikét csavarozza. A technikusok bekapcsolják a saját szerelést az általános WEM-erősítésbe, végigpróbálják a mikrofonokat – közben lemezprogram megy. Mikor kész minden, a disc-jockey bemutatja a közönségnek az LGT-t.

Frenreisz röpke üdvözlő beszédet rögtönöz angolul és megköszöni a tapsot. „Hej, én szólok hozzád” – nyitja meg Presser énekével a műsort. Az első szám után pici hangolás, a 220 voltos orgona nem barátkozott meg az Angliában szokásos 240-es feszültséggel. Egyik szám, a másik, taps, oldódnak a kezek, arcok, hangok. A közönség érzi a zenét. Az LGT-kompozíciók után egy, a közönség számára ismerős dalt játszanak, Neil Young Chicagóját. Még egy számra van idő – int a színpadi igazgatóság. És akkor: Ezüst nyár. Szólnak a dobok, a conga, az ének, a ritmust átveszi még a levegő is, lent meg tapsol, táncol a sok ember. Mintha csak itthon lennénk, és mintha rég ismerne mindenki minket. Örömet látok. Nevetést és örömet.
Adamis Anna

Ez év legjelentősebb zenei találkozójára, a Great Western Express fesztiválra már hetekkel ezelőtt izgatottan készült sok ezer angol és amerikai fiatal. A plakáton hatalmas gőzmozdony, mintha csak az LGT-t jelképezné, amely szintén részt vett a zenei találkozón. Az angliai és svédországi turné után élményeikről faggatom Frenreisz Károlyt, Laux Józsefet, Presser Gábort, Barta Tamást és szövegírójukat, Adamis Annát. — Meséljetek a helyszínről! — Lincoln mellett egy hatalmas füves térségen került megrendezésre a fesztivál. Már hónapokkal előtte elkezdődött az ideiglenes épületek, parkolóhelyek, üzletek, higiéniai helyiségek és az Óriási színpad építése — teszi elém a térképet Frenreisz Károly.
 — Kik léptek fel?
 A felsorolást Laux József kezdi: — Harminc-negyven együttest és énekest hívtak meg; a hetvenes évek legjobb angol és amerikai képviselőit. Köztük a Faces, a Slade, a Stone The Crow, a Heads, Hands and Feet, a Lindisfarne, a Beach Boys együttest, Don McLeant. A három európai közül végül is csak mi léptünk fel; a Focus elkésett, így őket diszkvalifikálták. A Rattles új felállása nem felelt meg a rendezőség követetelményeinek.
— Hogyan zajlott le egy műsornap? — kérdem Barta Tarnástól. A szigorúan betartott időtartamú koncertek között lemezműsort hallgattak a fiatalok. Délelőttől késő estig váltogatták egymást a zenekarok, amelyeket John Peel, az egyik legnépszerűbb disc-jockey konferált be.
— Mi a véleményetek a közönségtől?  — Olyan lelkes és zeneértő, fiúk, lányok jöttek el ide, akik nem sajnáltak a tapsot. Mint a képeken láthatod rak elém egy halom frissen készült fotót Adamis Anna —, az eső ellenére is nagyszerű volt a hangulat
— Melyik együttes aratta a legnagyobb sikert?
Presser Gáboré a szó:
— Különböző stílusok, új és régi nagy zenekarok kavalkádja volt ez a négy nap. Mindnyájan kiváló zenészek és énekesek. Ilyen gárdából kiemelkedni valami olyan plusszal, egyedi teljesítménnyel lehetett csak, mint amilyen a Faces-nél Rod Stewart elementáris szólóéneke, a Slade különleges ritmusa és ruházata, a Beach Boys klasszikus vokális dalai voltak. Számunkra a Lindisfarne voIt a legrokonszenvesebb ;természetes előadásmód, kiváló hangszertudás jellémzi a produkciójukat. Hatalmas tapsot kaptak, csakúgy, mint a trubadúr kiállású Don McLean, akit ma második Bob Dylan-ként emlegetnek. Don az Ifjúsági Magazin számára dedikálta az egyik fényképét. Az énekesnők közül Maggie Hell volt a legemlékezetesebb. A Locomotív GT, bár ismeretlen volt a közönség számára, szintén megállta a helyét a nagy nevek között. Az Ezüst nyár-nál tapsoltak a legtöbben. A New Musical Express, mely a legtekintélyesebb  popzenei lap, hosszabb cikkben méltatta koncertjüket. Ebből csak egy  mondatot idézek: „Ez a négy kiváló zenész bizonyítékát adta annak, hogy a világ rockzenéje nem egyenlő Anglia és Amerika zenéjével.” Részletesebben Laux József és Frenreísz Károly játékát emelte ki a cikkíró.
 —Lincoln után egyenesen Svédországba utaztatok?
— Igen. Északon egyetemi klubokban léptünk fel.
 — Hogyan alakul az elkövetkező hetek programja? — E hónap második felében Jugoszláviában koncertezünk. Szeptemberben játszunk a Kisstadionban, és megjelenik második nagylemezünk is.
Elek Lenke

– 1972 –

LGT – Lincoln fesztivál blues
Cikkek Tags:LGT

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Locomotív GT
Next Post: Lord zenekar

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AC/DC (33)Aerosmith (4)Allman Brothers Band (1)Animals (2)Aphrodite's Child (2)Axl Rose (3)B.T.O. (3)Bad Company (1)Balázs Fecó (4)Barta Tamás (1)Beatles (11)Beatrice (7)Bee Gees (2)Bencsik Sándor (1)Bergendy (2)Bikini (1)Bill Haley (2)Black Sabbath (8)Blondie (2)Bob Dylan (2)Bob Geldof (1)Bob Marley (3)Bon Jovi (3)Bon Scott (5)Boomtown Rats (1)Boston (4)Brian Johnson (2)Bryan Adams (3)Byrds (1)Calling (1)Cardigans (1)Carlos Santana (1)CCR (4)Chris Isaak (2)Chuck Berry (2)Color (3)Cranberries (3)Cream (3)Crowded House (1)Cseke László (2)Cutting Crew (1)Daczi Zsolt (1)Deep Purple (13)Deák Bill Gyula (2)Dinamit (1)Dream Theater (1)Eagles (3)East (2)Edda művek (1)Eddie Vedder (2)ELP (2)Elvis Presley (1)Eric Clapton (1)Evanescence (1)Fleetwood Mac (8)Fonográf (2)Foreigner (2)Frank Zappa (1)Gary Jules (1)Gary Moore (3)George Harrison (1)Grand Funk Railroad (1)Green Day (4)Guns N'Roses (10)Heart (1)HIM (6)HIT (1)Hobo Blues band (2)Hot Chocolate (2)HétköznaPI CSAlódások (2)Illés (4)Iron Maiden (5)Janis Joplin (1)Jeff Beck (1)Jefferson Airplane (1)Jimi Hendrix (3)Joan Jett (1)Joe Cocker (1)John Lennon (4)Judas Priest (2)Kansas (1)Karthago (4)Kex (2)Kings of Leon (1)Kiss (3)Korál (4)Kurt Cobain (3)Kóbor János (4)Led Zeppelin (18)Leonard Cohen (1)LGT (3)Limp Bizkit (1)Linkin Park (5)Lord (3)Lynyrd Skynyrd (1)Manfred Mann (2)Marmalade (1)Megadeth (1)Metallica (12)Metro (2)Mini (2)Moby Dick (1)Monkees (1)Moody Blues (1)Motörhead (2)Mr. Big (2)Nagy Feró (5)Nazareth (7)Neil Young (7)New Seekers (1)Nightwish (3)Nirvana (13)No Doubt (1)Nonstop (1)Omega (11)Otis Redding (1)Ozzy Osbourne (4)P. Box (3)P. Mobil (7)Passenger (1)Patti Smith (2)Pearl Jam (2)Phil Collins (1)Pink Floyd (4)Piramis (10)Police (2)Procol Harum (2)Prognózis (1)Queen (9)R.E.M. (1)Radics Béla (3)Radiohead (1)Rainbow (3)Ramones (3)Rasmus (1)Red Hot Chili Peppers (4)Republic (5)Ringo Starr (1)Rod Stewart (1)Rolling Stones (9)Ronnie James Dio (3)Roy Orbison (1)Révész Sándor (5)Santana (1)Scampolo (1)Scorpions (5)Scott Mckenzie (1)Sex Pistols (3)Sheryl Crow (1)Shocking Blue (1)Simon & Garfunkel (7)Skorpió (1)Slade (4)Slash (1)Som Lajos (3)Soundgarden (2)Status Quo (5)Steppenwolf (1)Steven Tyler (1)Sting (1)Styx (1)Supertramp (1)Sutherland Brothers (1)Sweet (4)System Of A Down (2)T. Rex (2)Tankcsapda (1)Taurus (1)Ten CC (1)The Doors (4)The Mamas & The Papas (1)The Who (1)Thin Lizzy (2)Tunyogi Péter (1)Tátrai Tibor (1)U2 (2)Uriah Heep (4)Van Halen (3)Whitesnake (1)Woodstock (1)Yardbirds (2)ZZ Top (4)

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Copyright © 2025 ROCKNEMZEDÉK

Powered by PressBook Child WordPress theme