Skip to content
ROCKNEMZEDÉK

ROCKNEMZEDÉK

Rocklegendák, nemzedékek rockzenéje

  • KEZDŐLAP
  • ROCKLEGENDÁK
    • Magyar rocklegendák
    • Rocklegendák külföld A-I
    • Rocklegendák külföld J-Q
    • Rocklegendák külföld R-Z
  • DALSZÖVEG MAGYARUL
    • Dalszöveg magyarul A-F
    • Dalszöveg magyarul G-K
    • Dalszöveg magyarul L-O
    • Dalszöveg magyarul P-Y
  • TÖRTÉNET A DAL MÖGÖTT
  • CIKKEK
  • ROCKHÍROCK
  • KONCERTFILMEK
    • Magyar koncertfilmek
    • Külföldi koncertfilmek
  • Toggle search form

Ten Years After

Posted on 2015.08.01.2026.10.20. By rocknemzedek Nincs hozzászólás Ten Years After bejegyzéshez

A Ten Years After angol blues-rock formáció, mely fénykorát a 60-as évek végén illetve a 70-es évek elején élte.

 Az angol Alvin Lee (szül. 1944. dec. 19 – 2013. jún. 03.) és Leo Lyons (szül. 1944. nov. 30.), a Beatles tagjaihoz hasonlóan a hamburgi szórakoztató negyedben szereztek gyakorlatot és megfelelő tapasztalatok birtokában Angliába visszatérve 1966 végén Rick Lee (szül. 1945. okt. 20.) és Chick Churchill bevonásával megalakították a Ten Years After együttest. Nevük azt sugallta, hogy tíz évvel megelőzik saját korukat – s ez aligha tűnt nagyképűségnek. Az énekes-gitáros Alvin Lee hamarosan megkapta a kritikától „a nyugat leggyorsabb kezű zenésze” címet. Az együttest szerződtette a Decca kiadó és 1967-ben megjelentette első albumát, amelynek címe – ahogyan egyesek mondták – „fantázia nélküli volt”, ugyanis csupán az együttes nevét viselte. A korongra a blues alapok mellett a rock frissessége volt a jellemző.
Alvin Lee nemcsak kiváló gitárosként, hanem jó rockhangjával is színfoltja volt a Ten Years Afternek. Újabb és újabb lemezeik készültek, a siker is hozzájuk pártolt. Az 1968-as Undead már világsikert jelentett. Az I’m Going Home című szám felkerült a slágerlisták élvonalába. Graham Bill meghívására 1968-ban New Yorkban léptek fel több alkalommal, Jimi Hendrix és Janis Joplin társaságában, fantasztikus örömzenét produkálva. Harmadik albumuk címéül Stonedhenge-et, Anglia ősrégi, titokzatos kőépítményét választották, amely mind a mai napig ellenáll a szélnek, viharnak és az időnek. A címmel a maradandóságra és zenéjük titokzatosságára egyaránt utaltak. Albumaik közül mérföldkő volt a Recorded Live, és a Sssshhhh.
1969-ben azon kevés angol együttes között voltak, akiket meghívtak Woodstockba, az amerikai fesztiválnyarak utolsó, legendás eseményére. A Ten Years After este lépett fel, így a bizsergető rockzene mellett a látványelemek is érvényesülhettek. Előadásuk fénypontja az I’m Going Home előadása volt, amelyben Alvin Lee mind énekesi, mind gitárosi képességeit csillogtatta a 400.000-es tömeg előtt. A korszak TYA számai egy egész korosztályt tartottak lázban és váltak egy nemzedék rockhimnuszává: a Good Morning Little Schoolgirl, a I Can’t Keep From Crying Sometimes a Choo, Choo Mama, Whitout You, a Positive Vibrations, a Love Like A Man, a Hear Me Calling… és a többiek. A Ten Years Afterről általánosságban elmondható, hogy inkább a koncerteken alkottak nagyot. Nevezetes koncertjeik közül – a már említett Woodstockon kívül – kiemelkedett fellépésük a londoni Marquee klubban, a Royal Albert Hallban, a Wight szigetén, a tokiói Budokan-ban és Torontó-ban.
A hatvanas években a TYA a hippik „béke – szeretet – szabadság” (peace – love- freedom) gondolatának egyik fő angliai hirdetője volt. A hatvanas évek, a filozófiai és, társadalmi mozgalmak elmúltával a közönség zenei ízlése kezdett elsekélyesedni, a tartalom helyett az üres forma felé fordultak. Lezárult egy boldog, nagyszerű korszak. A Ten Years After korongjaira ugyan nagyszerű zene került, de a közönség egyre kevésbé akarta ezt a zenét meghallgatni. A Rock and Roll to The World wolt az utolsó sikeres lemezük,1974-ben megszűnt a TYA, Alvin Lee saját lemezzel és új társakkal próbálkozott.
1988-ban újra létrejött a Ten Years After. A régi fiúk öregebbek lettek, de változatlanul fiatalos zenét játszottak, a. fiatalság szívesen járt koncertjeikre. Hosszabb turnékat szerveztek melyen új albumukat az About Time-ot népszerűsítették. (1990-ben Budapestre is eljutottak.)
2000 után Alvin Lee helyére a huszonéves Joe Gooch került, akinek gitártudását mind a szakma, mind a rajongók elismerték, ám énekhangja elmaradt a nagy elődétől, emiatt sok TYA rajongó nem tekintette autentikusnak a formációt. Az új felállásban készült lemezek népszerűek voltak, kedvező volt szakmai visszhangjuk is.
A Ten Years After az új évezredben többször adott nagy sikerű koncertet Magyarországon. Itt volt a zenekar 2003-ban Budapesten, 2004-ben a Szigeten (Alvin Lee-vel), 2006-ban Pakson a Gastroblues fesztiválon, 2008-ban az A38 Hajón, 2011-ben pedig a Barba Negra klubban. adott koncertet Joe Gooch-al, Alvin Lee egykori társai jóval többet nyújtottak mint „egyszerű mesteremberek”

Alvin Lee a Ten Years After alapító gitáros-énekese 68 éves korában, egy rutinműtét közben fellépő komplikáció következtében hunyt el 2013-ban.

Ten years after – I`m going home
Rocklegendák külföld R-Z

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Stevie Ray Vaughan
Next Post: A titokzatos Hotel California

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AC/DC (33)Aerosmith (4)Allman Brothers Band (1)Animals (2)Aphrodite's Child (2)Axl Rose (3)B.T.O. (3)Bad Company (1)Balázs Fecó (4)Barta Tamás (1)Beatles (11)Beatrice (7)Bee Gees (2)Bencsik Sándor (1)Bergendy (2)Bikini (1)Bill Haley (2)Black Sabbath (8)Blondie (2)Bob Dylan (2)Bob Geldof (1)Bob Marley (3)Bon Jovi (3)Bon Scott (5)Boomtown Rats (1)Boston (4)Brian Johnson (2)Bryan Adams (3)Byrds (1)Calling (1)Cardigans (1)Carlos Santana (1)CCR (4)Chris Isaak (2)Chuck Berry (2)Color (3)Cranberries (3)Cream (3)Crowded House (1)Cseke László (2)Cutting Crew (1)Daczi Zsolt (1)Deep Purple (13)Deák Bill Gyula (2)Dinamit (1)Dream Theater (1)Eagles (3)East (2)Edda művek (1)Eddie Vedder (2)ELP (2)Elvis Presley (1)Eric Clapton (1)Evanescence (1)Fleetwood Mac (8)Fonográf (2)Foreigner (2)Frank Zappa (1)Gary Jules (1)Gary Moore (3)George Harrison (1)Grand Funk Railroad (1)Green Day (4)Guns N'Roses (10)Heart (1)HIM (6)HIT (1)Hobo Blues band (2)Hot Chocolate (2)HétköznaPI CSAlódások (2)Illés (4)Iron Maiden (5)Janis Joplin (1)Jeff Beck (1)Jefferson Airplane (1)Jimi Hendrix (3)Joan Jett (1)Joe Cocker (1)John Lennon (4)Judas Priest (2)Kansas (1)Karthago (4)Kex (2)Kings of Leon (1)Kiss (3)Korál (4)Kurt Cobain (3)Kóbor János (4)Led Zeppelin (18)Leonard Cohen (1)LGT (3)Limp Bizkit (1)Linkin Park (5)Lord (3)Lynyrd Skynyrd (1)Manfred Mann (2)Marmalade (1)Megadeth (1)Metallica (12)Metro (2)Mini (2)Moby Dick (1)Monkees (1)Moody Blues (1)Motörhead (2)Mr. Big (2)Nagy Feró (5)Nazareth (7)Neil Young (7)New Seekers (1)Nightwish (3)Nirvana (13)No Doubt (1)Nonstop (1)Omega (11)Otis Redding (1)Ozzy Osbourne (4)P. Box (3)P. Mobil (7)Passenger (1)Patti Smith (2)Pearl Jam (2)Phil Collins (1)Pink Floyd (4)Piramis (10)Police (2)Procol Harum (2)Prognózis (1)Queen (9)R.E.M. (1)Radics Béla (3)Radiohead (1)Rainbow (3)Ramones (3)Rasmus (1)Red Hot Chili Peppers (4)Republic (5)Ringo Starr (1)Rod Stewart (1)Rolling Stones (9)Ronnie James Dio (3)Roy Orbison (1)Révész Sándor (5)Santana (1)Scampolo (1)Scorpions (5)Scott Mckenzie (1)Sex Pistols (3)Sheryl Crow (1)Shocking Blue (1)Simon & Garfunkel (7)Skorpió (1)Slade (4)Slash (1)Som Lajos (3)Soundgarden (2)Status Quo (5)Steppenwolf (1)Steven Tyler (1)Sting (1)Styx (1)Supertramp (1)Sutherland Brothers (1)Sweet (4)System Of A Down (2)T. Rex (2)Tankcsapda (1)Taurus (1)Ten CC (1)The Doors (4)The Mamas & The Papas (1)The Who (1)Thin Lizzy (2)Tunyogi Péter (1)Tátrai Tibor (1)U2 (2)Uriah Heep (4)Van Halen (3)Whitesnake (1)Woodstock (1)Yardbirds (2)ZZ Top (4)

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Copyright © 2025 ROCKNEMZEDÉK

Powered by PressBook Child WordPress theme