
Habár a Bad Company nem volt korszakalkotó csapat, de azért jócskán megpiszkálta a brit és az USA rockpiacot a 70-es években.
Amikor a FREE 1973-ban feloszlott, a négy zenész háromfelé ment; közülük kettő a Bad Company-ba.
Ettől kezdve Paul Rodgers – a Free-t is meghatározó – jellegzetes blueshangja és Simon Kirke püfölős szerszámaival együtt azt a kompániát erősítette, amely egy Robert Benton által rendezett westernfilm címét vette fel.
A csapat másik két tagja is neves együttesekből érkezett: Boz Burrel az addigra már többször átalakult King Crimson zenésze, míg Mick Ralphs a Mott The Hoople lágy, dallamosabb stílusának mestere volt.
Az együttes a Free alkotta hard rock hagyományait követte. 1974-től kezdve négy éven át egy-egy LP-t adtak ki évente. Albumaikkal és fellépéseikkel különösen az USA-ban értek el nagy sikereket: egymást követték a platinalemezek. A siker a zenészek tudása mellett nagymértékben köszönhető Peter Grant-nek, a – többek között Led Zeppelin – producernek is.
Bár a Bad Company számainak színvonala nem haladta meg a Free-ét, minden adva volt a nagyon jó zenéhez, de talán az óriási várakozás és a banda egy kissé behódoló magatartása ezt megakadályozta. Siker és nívó sokszor nagyon távoli rokonok. Egy albumuk azonban kivétel a sorból. Ez nem más, mint az 1979-es Desolation Angels. Ezen a korongon két pompás dal emelkedik ki az átlagosan jó alkotások közül: Rock’n’Roll Fantasy és Evil Wind. Ez az LP már a Swan – Song-nál készült, ami Grant saját cége volt. A Zeppelin már 1974-tol kezdve itt adott ki.
Az 1982-es Rough Diamond című lemezzel véget ért a csapat első korszaka, feloszlott a Bad Company. Rodgers belépett a Firm-be, a cég zenekara, ahová éppen Grant segítette be, mivel a Firm Led Zeppelin utódzenekar volt.
1985 végén azután mindannyian munka nélkül maradtak, és így újból összehívta a kompániát.
1986-ban „Hírnév és szerencse” címmel elkezdődött a második korszak lemezgyártása, s az eredmény: kétévente egy-egy album és néhány siker lett.
1990-ben Holy Water címmel ismét albumot jelentetett meg, amely egy hétre az USA-ban az első helyet birtokolta a Billboard listáján.
1993-ban Paul Rodgers Muddy Waters tiszteletére az utóbbi 40 év legjobb blues slágereit énekelte lemezre. Az albumon Jeff Beck-től Slash-ig csupa világsztár szerepelt.
A Bad Company hivatalosan nem oszlott fel, de csak nagy ritkán koncerteznek, új albumokat nem jelentetnek meg.
