
|
Térden állva nem lehetek szabad A körök csak nőnek, süllyedünk bele. Ne gyere közelebb, vagy nekem kell mennem, Bérelt ketreceitekben rám gondoltok, Szél a hajamban, így vagyok mindennek része, Hagyd rám, így akarok élni |
Fordítás: Biró Erika
A dal egyike Eddie Vedder az Út a vadonba című filmhez írt dalainak. Jon Krakauer azonos címmel
megjelent könyve inspirálta.
1
A felemelt pohár és a térden állás a koldulásra utal, Krakauer hőse, Johnson McCandless elutasította
az egymásrautaltságot, mint a társadalom egyik követelményét.
2
Vedder itt a társadalmi, baráti körökre utal. Véleménye szerint mi, emberek elveszünk ezekben a
csoportokban, pedig nem is ismerjük őket úgy igazán. Talán még a saját házastársunkat sem.
3
Számomra a dalszöveg egyik legérdekesebb kérdése: „It would be you” avagy „It wouldn’t be you.”
Számos véleményt elolvastam, ha az első verzióra szavazunk, egyesek szerint ez a dal legfontosabb
mondata. Én személy szerint inkább a második verzióra szavaznék, számos unplugged verzió
meghallgatása után. És a mondandó is jobban belefér ez esetben az összképbe. Hiszen a versszakban
végig azt hangsúlyozza Vedder, hogy mennyire nem akar kötődni senkihez, új helyek hívják, s
forrásom szerint McCandles is csak az esetben kívánt letelepedni, ha befejezte a kalandozást, és
AMENNYIBEN megtalálja az erre megfelelő társat.
Sajnos a hivatalos weboldalon nem elérhető a dalszöveg, hogy egyértelműen tisztázza ezt a vitatott
kérdést.
4
Az emberek nem értik meg vándorlásai célját, csupán pletykálásból veszik a szájukra.
5
Néhányunk szerint, ha meghalunk, a körülöttünk levő világ részévé válunk.
6
Csupán tudni akarta a szabályokat a maguk nyers módján. A valóság szabályai azonban, maguk
kegyetlenségében nem ismerték őt és az álmait. Csak úgy viselkedtek vele, mint mindennel:
közömbösen.
