
A skót had rock csapat elődje a Shadettes volt. Ebben zenélt együtt Dan McCafferty énekes, Pete Agnew basszeros és Darrell Sweet dobos és menedzser. A Nazareth nevet akkor vették fel, amikor Manuel Charlton gitáros csatlakozott hozzájuk. Dan McCafferty, az együttes frontembere 1946. október 14-én született, gyerekkora óta vonzódott a zenéhez, majd 1965-ben beszállt a Shadettesbe. Kivételes szövegírói és zeneszerzői tehetsége a csapat legjobb albumain teljesedett ki. Jóllehet néhány szólólemezt is készített, ám ezekkel kisebb sikert aratott. Pete Agnew 1946. szeptember 14-én született. Alig tizenhárom éves volt amikor már saját zenekarával játszott.Manuel „Manny” Charlton 1941. július 25-én született. 1990-ben kilépett az együttesből, ám a koncerteken azóta is felhangzó slágerek zöme tőle származik. Nagyszerű szólói és riffjei tuti helyet biztosítanak a műfaj halhatatlanjai között. A Nazareth nevet 1969-ben vették fel, nagyjából egy évvel azután hogy összerázódott a felállás. Ezzel párhuzamosan a csapat a rock ‘n’ roll fellegvárába, Londonba költözött, és hamarosan a debütáló albumot is rögzítette Nazareth címmel. Az igazi áttörést azonban csak az 1973-ban megjelent Razamanaz című albumuk jelentette. Rampant címmel jelent meg a kövezkező album 1974-ben, melyről a Shanghai’d In Shanghai bekerült a Top 40-be. 1975-ben ismét egy feldolgozással kerültek be a Top 20-ba, mégpedig a Tomorrow My White Bicycle dalával. 1975 áprilisában jelent meg a Hair of the Dog album, melyről a címadó dalt szívesen játszották a rádiók. Az amerikai kiadáson szerepelt egy The Everly Brothers feldolgozás a Love Hurts. A dal hamar a listák élére került, norvégiában például 60 hétig volt a listán. Stílusuk nagyban hasonlít a Deep Purple zenei felfogásához, ennek prózai oka van. Az történt, hogy Roger Glover, a Purple basszerosa vállalta a banda felvételeinek vezetését, menedzselését, és nevük ismertté is vált a Broken Down Angel és a Bad Bad Boy című nóták révén, melyek megjárták a toplisták élvonalát. Első hat lemezük szédületes karriert ígért: McCafferty smirglihangja és a kemény, de fantasztikusan tiszta, ugyanakkor könnyed gitárjáték sok követőre talált. A 70-es években rajongóik száma már-már meghaladta a Led Zeppelin vagy a klasszikus felállású Deep Purple fanjainak táborát. A banda azonban mégsem érte el a szupersztár státust, feltehetőleg azért, mert koncertjeiken nem sokat törődtek a látvánnyal, ami pedig fontos része a műfajnak. Ennek ellenére nótáik, korongjaik időnkét a toplisták csúcsát ostromolták, mint például az 1974-es Loud ‘N’ Proud, mely Nyugat-Európa legtöbb országában a nagylemezek listáján az első helyig jutott. 1978-ban „Manny” Charlton helyét a virtuóz gitáros Zal Cleminson vette át. A 80-as években a csapat átmenetileg megszűnt létezni, ám a következő évtizedben két nagyszerű alkotással lepték meg rajongóikat. Az 1992-ben piacra került No Jive sikere után a csapat ismét eltűnt. 1993-ban a Hair of the Dog dalukat feldolgozta a Guns N’ Roses az 1993-as The Spaghetti Incident? EP-jén. Ezt követően Axl Rose megkérte az együttest, hogy játszanak az esküvőjén, de a Nazareth visszautasította az ajánlatot. 1998-ban előálltak a Boogaloo-val. Ezt követően tragikus esemény miatt került reflektorfénybe a banda: Darrell Sweet, aki 1963 óta volt a csapat dobosa és menedzsere, 1999. április 30-án elhunyt Ohióban, az amerikai turné közben; egy szívroham vitte el. Halálát követően természetesen megindultak a pletykák a csapat feloszlásáról, de egy rövid zenekari tanácskozás után a tagok úgy döntöttek: folytatják a koncertezést, és nem vesztegetik az időt új dobos keresésével, hanem a basszeros fiát, Lee Agnew-t veszik be. A Nazareth tehát tovább él, időnként koncerteznek is, és 2008-ban piacra került új lemezük, The Newz címmel, ezzel párhuzamosan európai túrára indultak.
2006. augusztus 4-én John Locke, a zenekar korábbi billentyűse 62 éves korában elhunyt rákban.
A Nazareth 2013. augusztus 28-án jelentette be, hogy McCafferty egészségi állapota miatt visszavonul a zenekarból, így Pete Agnew maradt az utolsó eredeti tag. 2014. február 22-én bejelentették, hogy McCafferty helyére a skót Linton Osborne-t választották, a korábbi énekes áldásával. 2014 decemberében több koncertjüket lemondták, majd később elhalasztották az Egyesült Királyságbeli turnéjukat, mivel Osborne elkapott egy vírust, ami miatt nem tudott fellépni. 2015. január 16-án Osborne a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében bejelentette, hogy kilép a zenekarból.
2015. februárjától Carl Sentance, aki korábban a Persian Risk, a Geezer Butler Band és a Krokus tagja volt, lett az új énekesük.
2018 októberében jelent meg a Tattooed on My Brain című albumuk a Frontiers Records gondozásában. Ezt követte a ‘The 50th Anniversary Tour’, amely 2018-ra és 2019-re terjedt ki, a német hard rock zenekar, a Formosa kísérőzenekarával.
Az eredeti gitáros, Manny Charlton 2022. július 5-én, 80 éves korában halt meg.
2022. november 8-án Dan McCafferty 76 éves korában meghalt, így a basszusgitáros Pete Agnew maradt az utolsó túlélő eredeti tag.
Fontosabb lemezeik: Nazareth (1971). Razamanaz (1923). Loud ‘N’ Proud (1974), Close Enough for Rock ‘n Boll (1976), No Mean City (1979), Malice in Wonderland (1980). No Jive (1992), Boogaloo (1998), Maximum XS (2003),The Newz (2008).
