Boston

The Boston

Szülővárosának nevét vette fel az az öt bostoni fiatalember, akik muzsikájukkal új fogalmat írtak be a rock-zene történetébe. Boston, Kansas, Orleans, Toto, Tycoon - ezek az azon zenei világban mozgó együttesek nevei, amelyhez csatlakozhat még a régebben alakult Doobie Brothers, Steely Dan, majd a Players és az angol-amerikai muzsikusokból álló Foreigner. Mondhatnánk azt, hogy a rock, west-coast" stílusa ez, de hát az említett együttesek javarésze nem is az Államok nyugati partján ütötte fel tanyáját. Fogalmazzunk inkább így: kemény rock and roll muzsika, dallamos melódiákkal, kimunkált, négy-őt tagú énekkórussal.

A bandát 1975-ben alapította Tom Scholz, 1950-es, bostoni születésű gépészmérnök, aki jólmenő üzlete pincéjében négy társával -addig már mindegyikőjük elhelyezkedett más foglalkozásban - szórakozásból, valamint zenei ambícióiktól vezettetve, demo-felvételeket készített és küldött el különféle lemezcégekhez. 

A CBS gyár Epic cégének megtetszett az újfajta, kemény és mégis kellemes muzsika, és 1976-ban megjelentette, Boston címmel. Kettős platina-album lett belőle. A dalokat egyedül Scholz írta, kivéve két nótát, amiknek a megálmodásában Brad Delp is részt vett. 

Magát az albumot leginkább a More Than a Feeling című dallal szokás fémjelezni, ami gyakorlatilag a mai napig az együttes himnusza is egyben. Nagyszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan bandák használták fel a dal fő gitármotívumát, mint a Nirvana, vagy a Poison - hogy ez a koppintás szándékos volt-e, avagy véletlen, azt nem lehet tudni. A többmilliós eladási szám kezdőknek nem rossz kiindulási alap. 

1978-ban jelent meg az együttes második albuma, Don't look back címmel, 
amely megpróbálta tovább vinni az első album stílusát, de klasszikussá vált dalból gyakorlatilag egy sincs rajta. Kereskedelmi sikere gyakorlatilag az előző lemez sikerének tudható be, a debüt-album farvize nélkül ez a lemez a süllyesztőben végezhette volna...
Cseppet sem meglepő, hogy kislemezként az album címadó dala vitte a legtöbbre - a negyedik helyet érte el az Államokban.

A harmadik lemez látszólag sehogy sem akart elkészülni, ezért a CBS egy hatvan millió dolláros pert zúdított Tom Scholz nyakába, amiért nem készült el időben a Boston soron következő lemezével. Hosszú évek viszontagságai után Scholz végül győzött a CBS fölött. Több milliós kártérítést kapott, ráadásul 1986-ban sikerült végre kiadni a hat éve készülő lemezt is.

A Third Stage rettentően erős album volt. Nyitódala, az Amanda kislemezként az első helyre jutott a toplistán, egyedüliként a Boston életműből. A nóta a mai napig népszerű ballada a tengerentúlon.
A lemez önerőből érte el sikerét, nem úgy, mint a Don't Lock Back. Megszólalása egyszerűen csak bostonos - alapvetően rádióbarát rock, amiben elvétve találunk csak elvont és izgalmas pillanatot, a fő vonzerőt inkább a dallamos megszólalás jelenti.

Az album megjelenése után két éves turné következett, melyen a lemez tartalmát teljes egészében előadták. A turné alatt azonban fontos változások mentek végre a bandában. A legénység teljesen lecserélődött, egyedül Scholz és Delp maradtak meg az alapítók közül, de amikor 1990-ben stúdióba vonultak, Delp is kivált az együttesből.

Míg Delp a banda régi, már szintén távozott tagjaival tervezett szólókarriert, addig Scholz Fran Cosmo énekessel és a már a Third Stage-en is feltűnő Gary Pihl gitárossal kezdte meg az új album felvételeit.
A négy év munka után, 1994-ben megjelenő Walk On üdítő erejű a korábbi három albumhoz képest. Korszerű megszólalása egészen új dimenzióba helyezte a Boston zenéjét, Fran Cosmo orgánuma pedig - bár rendkívül hasonlít rá - sokkal atmoszférikusabb Delp hangjánál.

1997-ben a csapat válogatáslemezt jelentetett meg, majd 1998-ban kezdték el az ötödik, mindmáig utolsó album felvételeit, Corporate America cí­men. 2002 elején Scholz álnéven feltöltötte az internetre az album cí­madó dalát, majd ugyan ebben az évben megjelentették a lemezt.
A Corporate Americá-n Delp és Cosmo együtt énekelnek.

Brad Delp 2007-ben távozott az élők sorából. Scholzot leszámítva ma már senki sem maradt a bandában a Boston alapítói közül, az énekesi posztot manapság Tommy DeCarlo tölti be - a banda tehát működik, régi dicsőségéből él, mint minden egyes rock dinoszaurusz.
A Boston 1976-tól napjainkig mindösszesen öt lemezt jelentetett meg. Nevükre nem épül komplett iparág, nem jelentetnek meg tőlük válogatáslemezeket, sem elfeledett koncertfilmeket. Sok minden hiányzik belőlük, ami megvan egy hagyományos értelemben vett legendánál, pedig a Boston is egy legenda. A bennük rejlő potenciális sikerekből csak néhány apró morzsa merült a felszínre, a többi beváltatlan ígéret maradt csak.

A Boston eredeti felállása: Tom Scholz gitár, billentyűs hangszerek; Brad Delp szólóénekes, gitáros; Barry Goudreau szóltógitáros, Frank Sheehan basszusgitáros és Sib Hashian dobos.

Rockhírock

  • 2020, december 2

    A Liszt Ferenc díjas zenész, a Bergendy-együttes alapítója és vezetője 81 évesen halt meg, a koronavírus-fertőzés szövődményeinek következtében.

    Az Iskolatáska című dalt jóformán minden magyar hallotta már

  • 2020, november 2

    Balázs Fecó családja nevében Várkonyi Attila, a Retro Rádió műsorvezetője közölte a hírt, hogy 69 éves korában meghalt az énekes: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Balázs Ferenc, Kossuth- és Liszt

  • 2020, november 2

    Tizennyolc dal került az Omega Testamentum című új lemezére, amelynek életútösszegző mondanivalójának szomorú aktualitást ad Benkő László és Mihály Tamás múlt heti halála.

    "Ezt nagyon

  • 2020, november 2

    Omega Fan Club - Official:

    "Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Mihály Tamás, az Omega együttes Kossuth-díjas és

  • 2020, november 1

    Benkő László (1943-2020)
    "Megrendülve tudatjuk, hogy Benkő Laci, az Omega együttes alapítója, hosszas betegség után elhunyt. A magyar rockzene meghatározó alakját rajongók és tisztelők milliói

Oldalak